Energetikai audit

Energetikai auditálás - Gyakran Ismételt Kérdések

Gyakori kérdések és válaszok az energetikai auditálás folyamatáról, kötelezettségeiről és vállalati adminisztrációjáról.

Vissza a tudástárhoz




  1. az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény,
  2. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet,
  3. az energetikai auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység folytatásával összefüggő díjakról szóló 16/2018. (XII. 21.) MEKH rendelet,
  4. az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet.

  1. a közreműködő szervezet tevékenységének engedélyezése, az engedély visszavonása,
  2. a közreműködő szervezetek nyilvántartása,
  3. szakmai vizsga és megújító vizsga tartalmára és eljárásrendjére vonatkozó szabályzat elfogadásának és módosításának engedélyezése,
  4. a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzat elfogadásának és módosításának engedélyezése,
  5. a szakmai vizsga, megújító vizsga és felkészítő tanfolyam, valamint a továbbképzés lebonyolításának felügyelete,
  6. auditori névjegyzék vezetése (határozat a névjegyzékbe vételről vagy elutasításról),
  7. nyilvántartási adatváltozás bejelentésének elmulasztása esetén bírság kiszabása,
  8. energetikai auditok meglétének és azok jogszabályi feltételeknek való megfelelésének ellenőrzése, továbbá
  9. auditori tevékenységtől való eltiltás.
  10. energetikai auditálásra kötelezett, regisztrált nagyvállalatok nyilvántartásának vezetése, a cégnév és székhely adatok honlapon történő közzététele,
  11. nagyvállalati regisztráció ellenőrzése, bírságolás.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. tv.) 2015. június 7-étől december 25-éig hatályos rendelkezései értelmében:

Az Ehat. tv. alkalmazásában (1. § 26. pont) nagyvállalat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás. A 2015. június 7-én hatályba lépett szabályozás értelmében nagyvállalatnak minősült a Kkv. tv. 3. § (4) alapján az a vállalkozás is, melyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A fenti feltételeknek megfelelő vállalkozás sem minősül azonban nagyvállalatnak abban az esetben, ha megfelel a Kkv. tv. 19. § 1. pontjában szereplő valamely feltételnek (pl. évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatoknak van 25%-ot meghaladó részesedése a vállalkozásban).

Az Ehat. tv. 2015. december 26-ától hatályos rendelkezései értelmében:

„Nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.” „Kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkv. tv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás.”

Az Ehat. tv. 2017. július 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében:

„Nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;”
A fentiek alapján 2017. július 1-től hatályos módosítás alapján a nagyvállalati minőséget a partnervállalkozások figyelmen kívül hagyásával és azon vállalkozások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, amelyek természetes személyen keresztül állnak egymással kapcsolódó vállalkozási kapcsolatban. Ez a változás azonban nem érinti a 2015. december 5- én fennálló kötelezettség megállapítását.

Az alábbi táblázat a vizsgálandó paraméterek alapján a minősítés lehetséges változatait foglalja össze.

Vizsgálandó
kritériumok
Lehetséges változatok
Foglalkoztatotti
létszám
<250 fő <250 fő <250 fő >=250 fő >=250 fő >=250 fő <250 fő >= 250 fő
Éves nettó
árbevétel
<=50 M
EUR
>50 M
EUR
<=50 M
EUR
<50 M
EUR
<=50 M
EUR
>50 M
EUR
>50 M
EUR
>50 M
EUR
Mérlegfőösszeg <=43 M
EUR
<=43 M
EUR
>43 M
EUR
<=43 M
EUR
>43 M
EUR
<=43 M
EUR
>43 M
EUR
>43 M
EUR
KKV Nagyvállalat

A beazonosítást segíti elő az Európai Bizottság által összeállított, az alábbi linken magyar nyelven is elérhető útmutató (User guide to the SME definition):
http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/15582/attachments/1/translations

A 2017. július 1. után esedékes nagyvállalati kötelezettségek esetén a nagyvállalati besorolás megállapítása érdekében a közvetlenül és közvetetten kapcsolódó vállalkozások (ideértve pl. az anyavállalatot és a leányvállalatokat is) foglalkoztatotti létszám és bevételi adatait kell összeszámítani, vagy a konszolidált beszámoló szerinti adatokat kell figyelembe venni a Kkv. tv. 5. § (5) - (9) bekezdéseiben foglaltak szerint. Az említett adatok összeszámítása és figyelembevétele tekintetében nem mérvadó, hogy a kapcsolódó vállalkozások (pl. anyavállalat) székhelye, telephelye, fióktelepe területileg hol található. A magyar nyelven is elérhető (fentiek szerinti) útmutató konkrét példák szemléltetésével nyújt segítséget a figyelembe veendő pénzügyi és foglalkoztatotti adatok összeszámításához és a kapcsolódó vállalkozási kapcsolat megállapításához.

A nagyvállalati besorolás megállapításakor figyelembe kell venni az ún. kétéves szabályt is (Kkv. tv. 5. § (3) bek.). Ehhez további segítséget nyújt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett tájékoztató anyag:

Az energiahatékonyságról szóló törvény több kötelezettséget is előír a nagyvállalatok számára, ilyen a négyévente teljesítendő energetikai auditálási kötelezettség, az éves nagyvállalati regisztráció, a regisztrációs díjfizetési kötelezettség, illetve az éves energiafogyasztásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, valamint az energiafogyasztás mértékétől függően az energetikai szakreferens igénybevétele.

Részletes információk az alábbi linken olvashatók.

A Hivatal a teljesítés elmaradása miatt nem szab ki bírságot 2017. június 30-ig.

Az energetikai audit pontos árát jogszabály nem határozza meg, azonban kimondja, hogy az audit költséghatékonyságáért az energetikai auditor, vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős.

  1. Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.
  2. A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie. E mentességi lehetőség igénybevételét a Hivatal számára be kell jelenteni. A bejelentés a MEKH_NVREG nyomtatványon is megtehető.
  3. Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed. Az energetikai auditornak a vállalkozáscsoporton belül több vállalkozást is magában foglaló energetikai auditról szóló adatszolgáltatásában meg kell neveznie azokat az egyes vállalkozásokat, amelyekre az energetikai audit kiterjed.

A felmentési küszöb szempontjából érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, amely a kapcsolódások miatti összeszámítási szabályok alkalmazása nélkül, önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne, akkor jogosult felmentésre az energetikai auditálási kötelezettség alól, ha a vállalatcsoport legnagyobb fogyasztású vállalatához képest a működésével összefüggésben felmerült saját energiafelhasználása nem haladja meg az 5%-os arányt.

Kiemelendő, hogy az 5%-os felmentési küszöbre vonatkozó törvényi rendelkezések 2017. július 1-jétől nem hatályosak, ennek értelmében az ezt követően felmerülő energetikai auditálási kötelezettségnél már nem vehetők igénybe.

Ha a nagyvállalat a 3 GWh-s mentesség igénybevételekor nem rendelkezik 3 teljes évre vonatkozó energiafogyasztási adatokkal, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.

A 2015. december 5-én esedékes kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat a 2012. december 4 - 2015. december 5. közötti időszakban az energiahatékonyságról szóló törvényben és a vonatkozó rendeletben szereplő, az energetikai auditorokra vonatkozó követelményeknek (a szakmai vizsga kivételével) megfelelő, de a névjegyzékben nem szereplő személlyel végeztette el az auditálást.

Az évi 1,5%-os mértékű új energiamegtakarítást országos szinten kell elérni, a kötelezettség teljesítése a Kormányt terheli, nem a nagyvállalatokat. A Kormány a kötelezettségét különböző szakpolitikai intézkedések útján – az energiahatékonyságról szóló törvény 13. § szerint – fogja elérni.

A kérelmező a névjegyzékbe vételről szóló határozat alapján, annak véglegessé válását követően kerül a névjegyzékbe. Ennek igazolására a határozat átvételét tartalmazó, postai úton a Hivatalhoz visszaérkezett tértivevény, illetve elektronikus ügyintézés esetén a letöltési igazolás szolgál.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 20. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Erre tekintettel az idegen nyelven készült iratok, nyilatkozatok és igazolások benyújtása esetén szükséges azok hiteles magyar nyelvű fordításának becsatolása.

A hiteles magyar fordításhoz kapcsolódó előírásokat a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) és a szakfordításról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986 (VI. 26.) IM rendelet tartalmazza. Az MT rendelet 5. §-a szerint hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegennyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI) készíthet.


További információ az OFFI honlapján az alábbi elérhetőségen található. http://www.offi.hu/hiteles-forditas

Energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

  1. Energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki
    - büntetlen előéletű,
    - rendelkezik az Ehat. vhr. 11. mellékletében meghatározott szakirányú végzettséggel,
    - rendelkezik az Ehat. vhr. 12. melléklete alapján, a kérelmet megelőző 10 éven belül -MSc képzésben szerzett szakképzettség esetén - legalább 5 év /- BSc képzésben szerzett szakképzettség esetén - legalább 8 év, energetikai területen végzett – a jogszabály által meghatározott – mérnöki szakmai gyakorlattal,
    - valamely közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,
    - az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelmét a Hivatalnak benyújtotta,
    - a regisztrációs díjat megfizette és
    - nem áll a Hivatal általi eltiltás hatálya alatt.

    A kérelem részletes tartalmi követelményeit az Ehat. vhr. 21. § (1) bekezdése rögzíti.
    Felhívjuk a figyelmet, hogy egy energetikai auditor csak egy energetikai auditáló szervezettel állhat a névjegyzékbe vételt megalapozó jogviszonyban.

  2. Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,
    - amely az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditorral munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,
    - amely az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelmét a Hivatalnak benyújtotta,
    - a regisztrációs díjat megfizette és
    - amely nem áll tilalom alatt.

    A kérelem részletes tartalmi követelményeit az Ehat. vhr. 21. § (2) bekezdése rögzíti.

Az auditáló szervezet a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a Hivatal felé megtenni a változásbejelentést. Amennyiben az energetikai auditor jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg nem kerül, a szervezettel jogviszonyban álló új auditor bejelentésre, a Hivatal törli az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből. Új auditor bejelentésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy egy energetikai auditor csak egy energetikai auditáló szervezettel állhat a névjegyzékbe vételt megalapozó jogviszonyban.

A korábbi főiskolai végzettség a BSc, míg az egyetemi végzettség az MSc jelölésnek felel meg.

Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energia-gazdálkodással vagy energia-termeléssel kapcsolatos

  1. munkajogviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony,
  2. közép- és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység,
  3. tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.

A B C
1. Képzési terület
megnevezése
Mesterképzési szak/
Osztatlan szak megnevezése
Mesterképzésben/osztatlan képzésben
szerzett szakképzettségek megnevezése
2. Műszaki Energetikai mérnöki okleveles energetikai mérnök
vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
3. Gépészmérnöki okleveles gépészmérnök vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
4. Villamosmérnöki okleveles villamosmérnök vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
5. Építész okleveles építész vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
6. Építészmérnöki okleveles építészmérnök vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
7. Szerkezet-építőmérnöki okleveles szerkezet-építőmérnök vagy
ezzel egyenértékű szakképzettség
8. Létesítménymérnöki,
épületenergetika szakirány
okleveles létesítménymérnök vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
9. Épületgépészeti és
eljárástechnikai gépészmérnöki
okleveles épületgépészeti és
eljárástechnikai gépészmérnök vagy
ezzel egyenértékű szakképzettség
10. Kohómérnöki
energiagazdálkodási szakirány
okleveles kohómérnök vagy ezzel
egyenértékű szakképzettség
11. Bánya- és geotechnika mérnöki bánya- és geotechnikai mérnök vagy
ezzel egyenértékű szakképzettség
12. Agrár Mezőgazdasági és élelmiszeripari
gépészmérnöki
okleveles mezőgazdasági és
élelmiszeripari gépészmérnök vagy
ezzel egyenértékű szakképzettség

Az Ehat. vhr. 11. számú melléklete szerinti mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettség esetén a szakmai gyakorlati idő legalább 5 év, míg az alapképzésben szerzett energetikai mérnök, vagy gépészmérnök, vagy villamosmérnök, vagy építészmérnök, vagy építőmérnök, vagy előzőekkel egyenértékű szakképzettség esetén 8 év igazolása szükséges az előzőekben felsorolt szakképzettségek valamelyikének megszerzését követően

  1. A rendeletben meghatározott szakképzettségekkel egyenértékű szakképzettségek vizsgálata,
  2. külföldi oktatási intézményben szerzett szakképzettség egyenértékűsége.

A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek magyarországi elismerése a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény alapján történik.

A felsőfokú oklevelek által tanúsított végzettségi szint és az általuk tanúsított szakképzettség elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a feladata. Az elismeréssel kapcsolatos további információ az Oktatási Hivatal honlapján az alábbi elérhetőségen található:
https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/kulfoldon_szerzett_oklevelek/felsofoku_oklevel

Szakmai vizsga, továbbá a megújító szakmai vizsga a közreműködő szervezeteknél teljesíthető. A közreműködő szervezet a szakmai vizsgát, megújító szakmai vizsgát - jelentkező esetén - legalább negyedévente köteles megszervezni. A közreműködő szervezetek nyilvántartása az alábbi elérhetőségen olvasható:
http://enhat.mekh.hu/index.php/2015/12/28/energetikai-audit/

A jogszabály ötévente írja elő a megújító vizsga letételét.

A továbbképzés megszervezése és lebonyolítása a közreműködő szervezet feladata.

Az energetikai auditor az Ehat. tv. 28. § (3) bekezdése alapján a névjegyzékbe vételt követően évente köteles továbbképzésre. Az Ehat. tv. 48. § (6) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés figyelembe vételével első alkalommal 2017. július 1-jétől kell az energetikai auditoroknak éves továbbképzést teljesíteni, valamint a közreműködő szervezetnek a továbbképzést megszervezni.

Nem kötelező. A jogszabály rendelkezése értelmében a tanfolyamon részvétel lehetőség. Viszont a közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.

Határon átnyúló energetikai auditálási tevékenységet az EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében. A kérelem részletes tartalmi követelményeit az Ehat. vhr. 27. §-a rögzíti.

A jogosultság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján állapítható meg.

A Hivatal törvényi felhatalmazás alapján, az energetikai auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység folytatásával összefüggő díjakról szóló 16/2018. (XII. 21.) MEKH rendeletben határozta meg a díjakat.

Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében már szereplő vagy jövőben bejegyzésre kerülő energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet külön kérelem és díjfizetés nélkül kerül felvételre a megfelelő energetikai szakreferensi névjegyzékbe, és kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó éves nyilvántartási díjat köteles megfizetni.

A regisztrációs és nyilvántartási díjat a Hivatal részére kell teljesíteni.

Részletes díjfizetési tájékoztató az energiahatékonysági honlapon érhető el:

A névjegyzék az energiahatékonyság honlapon (enhat.mekh.hu) érhető el:
http://enhat.mekh.hu/index.php/2015/12/28/energetikai-audit/

Igen. A változás bejelentése 8 napon belül kötelező. Ha az auditálásra jogosult felhívásra sem teljesít, bírsággal sújtható.

A Hivatal erre jogosító engedélye alapján kizárólag köztestületi formában lehetséges.

Nyilatkozatot arról, hogy a közreműködő szervezetnek rendelkezik:

  1. olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése,
  2. olyan elektronikus vizsgaszoftverrel,
    ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását,
    bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon,
    bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és
  3. Informatikai Biztonsági Szabályzattal.
  4. A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell:

  1. a működési és eljárási szabályzatot,
  2. a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot,
  3. a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot
  4. kapcsolattartásra jogosult személy adatait.

  1. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát, szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezet jelentkező esetén legalább negyedévente megszervezi és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés teljesítéséről az igazolást kiállítja.

  2. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.

  3. A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról, valamint a részletes oktatási módszertanról a közreműködő szervezetnek szabályzatot kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és d) d) A közreműködő szervezetnek évente - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalommal - kell jelentést készítenie tevékenységéről a Hivatal számára.

A közreműködő szervezetekről a Hivatal vezet nyilvántartást, amely a Hivatal honlapján érhető el.

Az épületekre készülő energetikai tanúsítás az épületeket és az épületgépészeti rendszereket vizsgálja, célja az épületek energiafogyasztásának azonos feltételek alapján történő értékelése, a négyzetméterekre vetített éves elméleti energiafogyasztás összevethetősége, az épület vagy épületrész energetikai minősítése. Nem veszi figyelembe az eltérő fogyasztási szokásokat, továbbá egyes energiafogyasztás típusok esetén (például kazánhatásfok vagy beszabályozottság szintje) benchmark adatok alapján becsül. A tanúsítványban jelzett és a valós energiafogyasztás között így esetenként jelentős eltérések is adódhatnak. A tanúsítás továbbá minden esetben egyedi vizsgálatot és értékelést jelent, így a jogszabályokban előírt felméréseket teljes körűen, minden épület esetében el kell készíteni, nem végezhető el reprezentatív módon. A tanúsításhoz szükséges számítások jogszabályban rögzített módon, sablon alapján készülnek.

Az energia audit a tényleges fogyasztási adatokat és a gépészeti rendszerek valós műszaki állapotát veszi figyelembe. Kiterjed az energiafogyasztás tényszerű felmérésére és modellezésére, az energiapazarlási pontok pontos feltárására. Alapvetően mérésre és felmérésre épít, benchmark adatokra csak megfontolásokkal és szükség szerint indokolt esetekben támaszkodik. A mérések és felmérések azonban az energetikai audit során reprezentatív módon is megvalósíthatók. Az auditálás alapja a valós energiafogyasztás rendszerszintű modellezése és a fejlesztési javaslatok egyedi modellek szerinti értékelése, megalapozása.

Az energetikai audit egy olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és a szállítás veszteségeit tárja fel és ad megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére.
Az energetikai auditnak a vizsgált rendszer energiafogyasztásával, a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
Az auditnak tehát teljes körűen kell foglalkoznia az épületekkel, a tevékenység technológiai folyamataival és a szállítás, közlekedés energiahatékonysági vizsgálatával.
Épületkarbantartási, fenntartási jellegű szolgáltatói tevékenység végzése esetében, amennyiben nincsen a vállalatnak tulajdonában épület, az energetikai audit teljessége a szolgáltatás folyamatának és a kapcsolódó szállítási folyamatok vizsgálatát jelenti, tekintve, hogy a karbantartott épület a szolgáltatásnak csak a tárgya. Ebben az esetben az épület auditálási kötelezettsége az épület tulajdonosát terheli, amennyiben nagyvállalatnak minősül.

A nagyvállalatnak minősülő tulajdonos köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében a tulajdonában álló épület vonatkozásában az energetikai auditot.
A nagyvállalatnak minősülő bérlő abban az esetben köteles épületre vonatkozó energetikai auditálást végeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át.
A kötelező energetikai auditálás keretében ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át.
Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni.

Igen, hiszen a mentesség csak az épületre vonatkozik. A jogszabályok értelmében az energetikai auditnak ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. A fentiek értelmében a vállalkozásnak tehát el kell végeztetnie az energetikai auditálást az épület kivételével az egyéb folyamatokra és berendezésekre (pl. irodában használt berendezések, tevékenységéhez használt gépjárművek).

Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1, -2, -3, -4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések - különösen az Ehat. vhr. 13. § - figyelembevétele mellett.

A szabvány alkalmazása tehát lehetőség, de a jogszabályi előírások betartása mellett

A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja, azzal a kitétellel, hogy annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.

A vonatkozó törvényi és kormányrendeleti szintű rendelkezések nem határoznak meg összeférhetetlenségi szabályokat ugyanazon vállalkozás számára történő energetikai auditori és energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban.

A Hivatal honlapjára kihelyezett ÁNYK-s nyomtatványok telepítésének lépései a következők:
1. JAVA keretprogram legfrissebb verziójának letöltése. Ha már van JAVA keretprogram a számítógépén, mindenképpen ellenőrizze annak megfelelőségét. Nemzeti Adó- és Vámhivatal holnapjáról (a továbbiakban: NAV honlap) letölthető, továbbá az ellenőrzésre is található itt segédlet.
2. ÁNYK keretprogram letöltése a NAV honlapról.
3. www.mekh.hu honlapról a letölteni kívánt ÁNYK-s nyomtatvány telepítése.
4. A számítógép újraindítását követően a letöltött nyomtatvány kitöltésre megnyitható és beküldhető.

Az ÁNYK-s nyomtatvány Cégkapun vagy Ügyfélkapun keresztül küldhető be, amelynek előfeltétele az ügyfélkapus regisztráció megtétele és az Ügyfélkapu aktiválása, továbbá Cégkapu használata esetén az adott cég Cégkapujához való hozzáférési jogosultság és a cég képviseletére vonatkozó jogosultság (a Cégjegyzék adatai alapján – törvényes képviselet, vagy a MEKH_EUGY nyomtatványon adott meghatalmazás alapján).

Bővebb tájékoztatásért javasoljuk ÁNYK-s nyomtatványaink kitöltési útmutatójának letöltését. A kitöltési útmutatók a Hivatal honlapjairól tölthetők le és az adott nyomtatvány megnyitása után a jobb felső sarokban található „Kitöltési útmutató” gombbal, vagy az F1 billentyű lenyomásával érhetők el.
A cégkapun keresztül történő ügyintézéshez az alábbi útmutató nyújt segítséget:
http://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Segit_a_NAV_Video_a20181228.html

Igen, a nyomtatvány beküldője az ügyfélkapun található értesítési tárhelyére, illetve – az ügyfélkapun beállított vevénykezelési profiltól függően – az ügyfélkapus regisztráció során megadott e-mail címre is kap értesítést a nyomtatvány beküldésének tényéről (feladási igazolás) és a nyomtatvány Hivatal számára történő kézbesítésének tényéről (letöltési igazolás).
Hangsúlyozandó, hogy az értesítési tárhelyen 30 napig található meg az üzenet, utána automatikusan törlődik, ezért az értesítési tárhely üzeneteit célszerű átmenteni az ún. tartós tárhelyre.

A feladási igazolás a hagyományos postai szolgáltatásban használt feladóvevényhez hasonlóan azt igazolja, hogy az ügyfélkapu a feltöltött nyomtatványt kézbesítésre befogadta.

A letöltési igazolás a hagyományos postai szolgáltatásokban használt tértivevénynek megfelelő elektronikus igazolás arról, hogy a Hivatal a küldeményt átvette.

Az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget teljesítő a beküldött fájl és a beküldött fájl nevét tartalmazó feladási, illetve letöltési igazolással tudja igazolni a megbízó irányában, hogy az adott kötelezettség teljesítésre került. A beküldött dokumentumok és a beküldést, illetve letöltést igazoló visszaigazolások megfelelő nyilvántartása a beküldő felelőssége.

Amennyiben a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban a kitöltési útmutatóban nem szereplő kérdésben további, tartalmi jellegű iránymutatásra van szüksége, az alábbi elérhetőségeken megkeresheti a Hivatal munkatársait:

Telefon: 459-7740
E-mail: energiaaudit@mekh.hu

Amennyiben az ÁNYK keretprogram használatával, valamint a nyomtatvány telepítésével kapcsolatban további kérdése merül fel, kérjük, hívja a nap 24 órájában elérhető 1818-as telefonszámot.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdése és 108. § (5) bekezdése alapján 2018. január 1-től a gazdálkodó szervezetek elektronikus ügyintézésre kötelesek. Az elektronikus ügyintézési kötelezettség alapján a gazdálkodó szervezetek nyilatkozataikat a Hivatalhoz – speciális ÁNYK-s nyomtatvány hiányában – az „Általános űrlap” (MEKH_ÁLT) megnevezésű ÁNYK-s nyomtatvány - elsősorban - Cégkapun keresztül történő beküldésével tehetik meg.
Az általános nyomtatvány (MEKH_ÁLT) és a speciális nyomtatványok letölthetők a Hivatal honlapjáról, a Dokumentumtár - Elektronikus űrlapok menüpont alól:
1. http://www.mekh.hu
2. A menüsorban válassza a "Dokumentumtár" menüpont legörgetésével az "Elektronikus űrlapok" menüpontot.
3. A képernyő bal oldalán, az "Ágazat szerint" szűrési lehetőség legörgetése után a MEKH_ÁLT nyomtatvány letöltéséhez jelölje be az "EGYÉB" menüpontot, az energiahatékonysági tárgyú speciális nyomtatványok letöltéséhez az „ENERGIAHATÉKONYSÁG” menüpontot.



Cégünk munkatársai nagy tapasztalattal rendelkező, energetikai területen jártas mérnökök, így rövid határidővel tudunk vállalni energetikai átvilágítást.



Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek. A kérdés-felelet formájában megfogalmazott jelen tájékoztatás nem képez hivatkozási alapot, jogi, kötő-, illetve bizonyító erővel nem rendelkezik.
Forrás: https://www.enhat.mekh.hu/audit ;